Csolnok község felépítésében és működésében mai napig visszaköszönnek a régmúlt szokásai, amik alappillérként szolgálnak a jelenlegi helyzet feltárásához és megértéséhez. Térségi szinten is meghatározó Csolnok, hiszen a község számára fontos a sváb hagyományok őrzése, a német nyelvi kultúrák elsajátítása és tanítása.
Ahhoz, hogy megértsük Csolnok község működését, a települést minden oldalról meg kell vizsgálni, valamint következtetéseket kell levonni, hogy a későbbiekben előre mutató jövőképet és a fejlődést támogató célrendszert tudjunk alkotni.
A megalapozó dokumentum Csolnok község településfejlesztésének alapjául szolgál, melyben különböző szempontok szerint elemzi a település jelenlegi helyzetét és jövőbeni fejlődési lehetőségeit.
Elsőként, általánosan mutatja be a település elhelyezkedését és térségi együttműködéseit. Fontos kihangsúlyozni, hogy szomszédos településeivel szoros kapcsolatban áll, Dorog kiemelt szerepet kap a település életében, hiszen gazdasági megközelítésből, munkahelyteremtő szerepet, kereskedelmi támogatást és szolgáltatási sokszínűséget köszönhet neki Csolnok, mely alig negyedórára érhető el a településről.
Más településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggéseket is vizsgál, mely alátámassza, hogy Csolnok fejlesztése megyei szintű koncepciók és programok célkitűzési között is szerepet kap. Erre példa a Komárom- Esztergom Vármegye III. Környezetvédelmi Program.
Komárom- Esztergom Vármegye Előzetes Integrált Területi Programjában (2021-2027) részletesen ismerteti Csolnokot érintő intézkedéseket, mint:
Továbbá a településrendezési követelményeket, a települést érinti övezeteket és korábbi tervi előzményeket is górcső alá veszi, hiszen felmerülhetnek benne olyan gátló tényezők, melyek befolyásolhatják a későbbi tervezési mentet, vagy tudomást ad a jövőben megvalósítani kívánt tervekről.
Nem feledkezhetünk meg a lakossági adatokról sem, hiszen Csolnok demográfiai helyzete, népességének összetétele szintén arra ad alátámasztást, kinek tervezünk, mikre lehet igény korcsoportól és nemtől függően egyaránt. Ebben a fejezetben az életminőségi helyeztere és a lakásállományok állapotára is választ kapunk, ami a település arculatát is nagyvonalakban meghatározza.
A település gazdasági helyzetét sokféle szegmensből elemzi a dokumentum. Helyi vállalkozások, ipari és mezőgazdasági szektorok arányai vannak feltüntetve a fejezet során, majd azt is vizsgálja, milyen szolgáltatások és kereskedelmi egységek érhetőek el a településen. A turizmus egy igen fontos gazdasági ágazat a térségben, hiszen Csolnok a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján „Budapest környéke” térséghez tartozik, melynek Aktív és Ökoturisztikai központja a Dunakanyar, ami közel fekszik a településhez. Ebből kifolyólag Csolnok községe valamilyen szinten ellátott vendéglátói egységekkel, megrendezésre kerülnek különböző események és egyén látványosságokkal is szolgál a turizmus fellendítése érdekében. Kijelölt túraútvonalak és kerékpártúrák kapnak helyet a térségben melyek érintik a települést.
A dokumentum továbbá, vizsgálja az épített környezet állapotát, elemzi a településkaraktert és kiemeli a sajátosságait a településnek. Csolnok esetében igen meghatározóak az egykori bányászkolóniák ikerházai, vagy a pincesorok épületei.
Csolnok természeti adottságai nagymértékben meghatározzák a település elnyúlt formáját. Az épített és természeti környezet szoros kapcsolódása a településmagon belül egyedülállóan tűnik ki a térségben lévő települések közül. A környezeti állapotról és természeti kincseiről részletesebb vizsgálat készül a dokumentumban, mely az ökológiai hálózatról és védett értékéről is beszámol.
A közlekedés- és közmű hálózati helyzetfeltárás szakági támogatással készül el, melynek segítségével a szürke infrastruktúra teljesen átlátható válik a jelen állapotára nézve.
