A jövőkép egy tömör megfogalmazása a település kívánt céljának (egy adott időtávon) és az oda vezető útnak. Javaslat, hogy hogyan kell hozzáállni a települést körülvevő folyamatokhoz és környezethez. Előrevetíti az is, hogy milyen értékrendek és elvek mentén lehet megvalósítani a célokat. A település átfogó jövőképén kívül, több egyéb témában is meghatároz részletesebb víziókat.
Mivel a jövőképek a fejélesztési terv alapkövei, ezért azok a lakosság bevonásával kerülnek megalkotásra. A települési kérdőív és csoportos foglakozások (workshopok) eredményei alapján lehetett az általános elvekből helyi célokat faragni.
Csolnok falusias jellegét megőrizve, kisvárosi színvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik. Kellemes lakókörnyezetet, változatos szabadidős tevékenységeket nyújt, fejlődik és együttműködik tágabb térségével. Stabil, sokrétű helyi gazdasága van, természeti és épített értékeit használva fejlődik, melyhez környezetkímélő turizmus kapcsolódik.
A különböző témákban megfogalmazott jövőképek számos területet érintenek, és céljuk, hogy a közösség számára élhető, fenntartható környezetet teremtsenek.
A közösségi és kulturális jövőkép szerint a helyi lakosok minden korosztály érdeklődését felkeltve, továbbra is ápolják a hagyományokat, és aktívan részt vesznek a közösségi életben.
A településszerkezet és üzemeltetés jövőképe a modern és hatékonyan működő üzemeltetésre, és a helyi gazdaság felvirágzására fókuszál, úgy, hogy a lakosság munkahelyek mellet, kikapcsolódásra is talál lehetőséget.
Az épített környezet jövőképében a település építészeti hagyományainak megőrzése és a magas színvonalú, de nem „elzárkózó” építkezés kerül előtérbe, miközben a közterületek és zöldterületek jól használható közösségi helyekké válnak.
A táji-természeti környezet jövőképe a település változatos arcának és természeti értékeinek megőrzését, valamint a szelíd turizmus fejlesztését célozza meg, a hagyományos gazdálkodás (újra) népszerűsítése mellet.
A zöldfelületi rendszer és zöldinfrastruktúra hálózat jövőképe egy összefüggő, természetet és települést összekötő zöldhálózatot képzel el, amit a közösség aktívan és biztonságosan tud használni. A gazdasági területeken környezetvédelmi szempontok mentén zöldfelületeket alakítanak ki és tartanak fent.
Ezekre alapozva kerül kialakításra a fejlesztési célrendszer, ami a jövőképek elképzeléseit fordítja le konkrétumokra.
A Tisza-tó térségre meghatározott jövőkép az aktív turizmus 2030-as helyzetét írja le. A jövőkép által vizionált térség egy olyan hely, ahol az aktív turizmus vezető szerepkörbe kerül, az aktív turisztikai fejlesztések térségi szinten érvényesülnek a helyiek bevonásával, melynek köszönhetően a természeti értékek gyarapodnak.
Nézőpontunk szerint a térség fejlesztéseit követően a különböző aktív turisztikai tevékenységek színvonala országosan elismert, magas szintenképesek működni. Minden esetben célként megjelenik a fenntarthatóságra való törekvés a környezet tudatosságot előtérbe helyezve, valamint a mindenkiszámára elérhető turisztikai szolgáltatások, lehetőségek az esélyegyenlőség jegyében.
Mindezek mellett a nemzeti aktív turisztikai stratégia által megfogalmazott és elérni kívánt jövőkép egyik vezérelve, hogy a magyar lakosság körében növekedjen a rendszeresen aktív turisztikai tevékenységet végzőkaránya. Ennek hatásaként az aktív turizmus hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra a legélhetőbb országok közé tartozzon.
